Zsobok

- AVAGY A BIZTONSÁG FÉSZKE -


Fekete István


A település bemutatása

Sztána és Bánffyhunyad között, a Kolozsvár- Nagyvárad vasútvonal mentén, a kalotaszegi Alszegen, egy festői gödörben, a Riszeg-hegy lábánál, minden oldalról dombokkal körülvéve, 397 méterrel a tengerszint felett fekszik kis falunk: Zsobok. Neve szláv eredetü szó, magyarul gödröt jelent, s mint neve is mutatja, védett eldugott helyen, egy gödör mélyén fekszik ősidők óta. Mondhatni rejtett fekvése és nehezen járható útjai megkímélték a pusztulástól a benne letelepedett magyarságot. Sovány, köves, nehezen müvelhető határa nem keltette fel sem a földesurak kívánságát, sem más ajkú népek letelepedési, birtoklási vágyát. Ravasz László püspök szerint: "Kalotaszeg olyan, mint egy óriás karéj kenyér. Körülveszik a Gyalui s Bélesi havasok, és a Vigyázó előhegysége, s lassan ereszkedik le a négy völgybe a Sebes-Körös, Nádas, Almás és a Kalota patak mentén, nyugat, kelet és észak, dél felé. Közepét egy komor fennsík foglalja el, közepén Bánffyhunyaddal, széle körös-körül hirtelenül hegyes, lankás, katlanos, távolból a Vigyázó hófehér homloka néz el felette, míg az egészet bezárja a négy víz négy kapuja." Zsobokra is érvényes a földrajzi leírás, a megbúvó kis falut meredek dombok fogják karélyba természetes várfalszerüen. Szomszédai: északon Farnas, délen Körösfő, délnyugaton Sárvásár, nyugaton Magyarbikal, keleten Sztána. Községközpontja Váralmás. Bár Szilágy megyei falu, nyelvjárásilag azonban Kalotaszeghez tartozik, a vasútvonal képezi a határt Szilágy, illetve Kolozs megye között Zsobok esetében.

A falu három fő részből tevődik össze, a három utca mentén: Alszeg, Felszeg és Egellő. Területét tekintve a belterület 115 hektárt, a külterület pedig 10200 hektárt foglal magába. Zsobok gödörfalu és a 2,5 km-re lévő vasútmegállóhoz földes gyalogút vezetett. Autóbuszjárat sosem volt a faluban. A gyülekezet nagy összefogásával és külföldi segítséggel 1994-ben elkészült a Zsobokot Sárvásárral összekötő új köves út. Azóta Zsobok megközelíthetőbbé lett, az ingázási lehetőségek is könnyebbek lettek.

Zsobok 292 lakosú, református, szín magyar település. Nagy erénye ennek a falunak, hogy meg tudta őrizni magyarságát és hagyományait egyaránt. Még mindig él itt a tarka színvilágáról híres kalotaszegi népviselet, melyet úgy az idősebb, mint a fiatalabb generáció is egyaránt szívesen visel.




Ennek az apró kalotaszegi falunak jeles eseményeket hoznak a nyarak is.

Júliusban itt rendezik meg évente a Kalotaszegi Alkotótábort. Hagyományos a zsoboki müvésztábor, amit tizennégy évvel ezelőtt kezdeményezett Essig Klára képzőmüvész, azóta a falura irányul a képzőmüvészek figyelme minden nyáron. Minden augusztusban kisebbségi néptánc-együttesek látogatnak a faluba, és Zsobok házigazdája volt több neves eseménynek is, mint a Szent István Kupa elnevezésü focitorna, Aranka György Anyanyelvi vetélkedő, Egyházmegyei Vallásvetélkedő, Evangélizációs Bibliahét, stb.